Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze – ez az, ami ellen a magyar kormány kezdettől tiltakozott.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.
Uniós alapjog korlátozásával oldaná meg a román pénzügyminiszter a munkaerő elvándorlását.
Baj van a menekültjogi szabályokkal, a civil szervezetek ellen készülő törvénnyel, a lex CEU-val. No, és elindulhat az "jogi atombombaként" emlegetett eljárás Magyarország ellen az uniós alapszerződés ominózus 7-es cikkelye alapján.
Elvileg zöld utat kapott az EU-tagállamok minisztereitől az a német, dán, finn és holland kezdeményezés, amely azt szeretné elérni, hogy már korai szakaszban fel lehessen lépni az alapvető értékeket megsértő tagállamok ellen, és végső esetben akár a támogatásokat is meg lehessen vonni tőlük. Bár Matonyi János szerint Magyarország neve nem került szóba, a javaslatot kimondatlanul is a magyar és a román problémák ihlették. Az ír külügyminiszter a Tanács ülése után azt mondta, támogatják a javaslat részletes kidolgozását.